Visszér és sós tavak, Himalája só: a rózsaszín csodaszer

Török Ignác Gimnázium, Gödöllő A legutóbbi kutatások alapján tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a világ sós tavai végveszélyben vannak.
A Föld különböző pontjain elhelyezkedő tavak mélysége és területe csökkenő tendenciát mutat, elsősorban az emberi vízhasználatnak köszönhetően. Ha ezek a tavak kiszáradnak, az élővirágra és a gazdaságra is jelentős hatással lehetnek.
Az Urmia-tó vízszintjének változása és között. A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent cikk bemutatja, hogy a világ különböző pontjain, az Antarktika kivételével, minden földrészen drasztikusan csökken a sós tavak területe.
A sóstavak fontos élőhelyeknek számítanak a vándormadarak számára, mert hatalmas mennyiségben találhatnak sórákokat és sólegyeket.
Az ipar számára is negatív hatással lehet a kiszáradásuk: számos ásványianyag-lelőhely károsulna. A turizmus is jelentősen lecsökkenne ezeken a helyeken, például a Holt-tenger vízszintcsökkenése már most hatással van a turizmusra.
A sós tavaknak közvetlen hatása is van a helyiek egészségére.
Ha ezek a tavak kiszáradnak, hatalmas mennyiségű por kerül a levegőbe és az emberek tüdejébe. A megnövekedett porkoncentráció miatt jelentősen megnőtt a légzésszervi megbetegedések száma ezen tavak környékén. Például az USA-ban, az Owens-tó közelében levő Los Angeles városa több pénzt fog költeni az elkövetkező 25 évben a száraz por miatt kialakuló betegségek ellátására, mint maga a kitermelt víz értéke.
A tudóscsoport esettanulmányként mutatja be az Utah állambeli Nagy-sóstó helyzetét.
A közelben levő Salt Lake City városát pedig közvetlenül sújtják a porviharok. A cikk visszér és sós tavak bebizonyosodik, hogy a tavak vízszintjének csökkenése nem elsősorban a hosszú távú éghajlatváltozás eredménye, hanem az emberi vízhasználat miatt jött létre.
A vízfelhasználás nagy részét a mezőgazdaság adja.
A tudósok szerint a tavak egészséges állapotának visszaállításához jelentős mennyiségű vízre volna szükség. Források: Wayne A. Wurtsbaugh, Craig Miller, Sarah E.
Null, R. Nature Geoscience, ; DOI:
Hol tudom megvenni?