Színpadi visszér fotó, Fotósuli: a színpad másik oldalán
Mert ugyan mitől is lenne nehéz? Felettünk van jó sok lámpa, amik úgyis szépen bevilágítják a színpadi visszér fotó, kezünkben a gép, előttünk a téma, essünk hát neki!
Aztán az első expozíciónál jobb esetben csak egy hiba fog becsúszni. Mert mégsem olyan egyszerű ez: figyelni kell a fénymérésre, digitális gépnél a fehéregyensúly beállítására - a változó fények között időnként nagyon nehezen talál fogódzót az autofókusz, kézi élességállításnál meg negyedóra után kigúvad az ember szeme. És akkor még be is mozdul az előadó, mert az érzékenységet nem tekertük fel, nehogy zajos legyen a kép.
Vagy csak szimplán beremeg a kezünk ennyi macera után a sok elrontott képtől. Szóval nézzük át kicsit bővebben, mire érdemes figyelni!
Visszatér-e a visszér?
Forrás: www. Ezek a reflektorok tulajdonképpen pontszerű fényt adnak, tehát nem világítják be az egész színpadot.
- Péter Szabó Szilvia elárulta, hogyan érzi magát a műtétje után - Ripost
- Fotósuli: a színpad másik oldalán - PROHARDVER! Digicam teszt - Nyomtatóbarát verzió
- Színházi fotós | Geberle Berci Photography - Blog: Színházi fotós
- Teszteltük: babával a Volton
Ahová irányítják őket, ott bőven lesz fény, máshová viszont nem jut szinte semmi, tehát sötét lesz. Természetesen kellő számú lámpával meg lehetne az egész színpadot világítani, viszont akkor elveszne az egésznek az atmoszférája.
Képzeljünk el egy átlagos előadást nappali fényben bemutatva. Odalesz a hangulat, a zenei aláfestés koncert esetén a zene maga. Ez a műfaj csak jól kivitelezett világítással lesz élő igazán.
Ön melyik visszér problémától szenved?
Mielőtt fénytechnikusi oktatásba csapna át a dolog, vissza a fotózáshoz. Tehát le szeretnénk fotózni valakit a színpadon, aki meg van világítva, mögötte pedig nagy valószínűséggel koromsötét van. A szemünk agyunk ügyesen megbirkózik a problémával, fényképezőgépünk fénymérője viszont kisegítésre szorul. A beépített fénymérők ugyanis - mint minden műszer - valamilyen referencia mintához vannak hangolva.
Teszteltük: babával a Volton
Hogyan is lehet ezt? A világításból adódó óriási kontrasztkülönbség miatt tuti recept nem létezik, "mindenki másképp csinálja".
Általánosságban elmondható, színpadi visszér fotó egy idő után rááll az színpadi visszér fotó szeme a dologra, tudja, mikor mennyit kell kompenzálni a fénymérésen, urambocsá' nem is foglakozik a fénymérővel, mert már tudja, hogy ha jön az erős sárga fény a középen színpadi visszér fotó előadóra, akkor másfél blendényit vissza kell venni. Ez csak egy példa volt, de idővel kitapasztalhatóak ezek színpadi visszér fotó dolgok.
Viszont időnk nem mindig van az ilyesmire, tehát hajrá fénymérés, lássuk, mit és merre. Maradhatunk a kiértékelő fénymérésnél, és annak az értékeit korrigálhatjuk lefelé, szintén világítástól és a látószögtől függően, esetleg középre súlyozott fénymérés is használható hasonlóképpen előfordulhat, hogy akár két fényértéknyit kell kompenzálni.
Szólj hozzá!
Ha viszont precízek akarunk lenni, akkor mindenképpen érdemes oda mérni a fényt, ahol a téma van. Fenti esetben ez az emberi arc. Szpot fényméréssel az arcra mérve kizárhatjuk a háttérben lévő dolgokat.
Visszeres dermatitis: tünetek, fotó, kezelés
No de ez a módszer is akkor használható igazán, ha a kiválasztott autofókusz ponthoz van rendelve a fénymérés. Középre komponálni meg általában nem ildomos, kevés kivételtől eltekintve. Ha már megemlítettük a kompozíciót, akkor pár mondatot érdemes ennek a témakörnek is szentelni.
A fotózás egyik legszebb része az, hogy kiragadhatunk egy-egy szeletet a valóságból. Nem muszáj mindig mindent megmutatni, lehet szorosan komponálni, vagy éppen hogy nem megszokott, különleges perspektívájú képeket készíteni. Egy szorosan komponált portréhoz például leginkább kisfilmes viszonylatban mm fölötti gyújtótávolságú objektív alkalmas, mert ez alatt torzulnak az arányok.
Kissé szellősebb, egész alakos vagy háromnegyedes, combnál vágott képnél egy ötvenes alapobjektív is jó szolgálatot nyújt.
Oldal kiválasztása Színházi fotózás Néhány évig színházi fotós voltam, több színházi portálnak, később pedig színházaknak is dolgoztam: Budapesti Operettszínház, Vígszínház, Nemzeti Színház, Katona József Színház és még számos budapesti színház. Sokan kérték tőlem az ismerőseim, hogy meséljek a színházi fotózásról. Ez egy nagyon különleges, izgalmas és érdekes világ.
A teljes színpadot megmutató képekhez értelemszerűen nagylátószögű objektív szükséges. A nagylátószög azonban másra is jó: ki lehet használni a perspektivikus torzítását, és kreatív nézőpontból például a színpadra fektetett, szinte az előadó lába elé tett géppel érdekes fotókat készíteni.
Csúnya visszeres volt a lábam, de ennek az orvosságnak köszönhetően ma már nem kell szégyenkeznem
Példaképpen két fotó, a baloldali színpadi visszér fotó viszonylatban mm-nek megfelelő gyújtótávolságú objektívvel készült, a jobb oldali pedig egy színpadra fektetett ultra nagylátószögű objektívvel. Hisztogram, expozíciókompenzáció színpadi visszér fotó színpadi visszér fotó rágalmak Minél nagyobb gyújtótávolságú objektívvel dolgozunk, annál nagyobb viszont annak az esélye, hogy a kezünk bemozdulása tönkreteszi a képet.
Ezekre gyógyszer a képstabilizátoros objektív, az állvány - de erről kicsit később. Érdemes még azzal tisztában lenni, hogy a fénymérés szempontjából sem mindegy, hogyan komponálunk. Minél több részletet "tölt be" a téma a kompozícióban, annál kevésbé kell az expozíciókompenzációhoz nyúlni.
Fotósuli: a színpad másik oldalán
Ellenben egy nagylátószögű képnél amennyiben csak pár lámpa világít a nagy színpadi visszér fotó megtéveszti a fénymérőt. Lássunk akkor egy gyakorlati példát az expozíciókompenzációra is. A két kép közül az első mutatja azt az állapotot, amit az adott fényviszonyok között a kiértékelő fénymérés hozna. Kiégett vörösök, az arcon és a kézfejen szinte semmi részlet nem látható.
A második képen 1. Itt már rendben vannak az arctónusok, és a kézfejen is van részlet. Természetesen a háttér emiatt sötétebb is, de valamit valamiért, a koncertfotónál amúgy sem árt, ha a főtéma jobban le van szeparálva a háttértől elvégre az előadót világítják meg, nem a hátteret.
Péter Szabó Szilvia elárulta, hogyan érzi magát a műtétje után
A képek alatt látható a hisztogram. A digitális színpadi visszér fotó fénymérőjének szokták nevezni; majd' mindegyik mai digitális fényképező képes a felvételkészítés után kompaktoknál vagy tükörreflexes gépeknél "Live View" módban akár közben is megjeleníteni.
A grafikon a kép "világosságértékeit" jeleníti meg, baloldalán találhatóak az árnyékos részek, jobboldalán pedig a csúcsfények. Igazából sok mindent le lehet olvasni róla, de ebben az esetben az a fontos, hogy lehetőleg jobb oldalon ne csorduljon túl, mert az azt jelenti, hogy már bizonyos helyeken nem lesz információ, kiég a kép egy része.
8 megoldás Visszerek ellen
Mint a fenti példánál az arc és a kézfej, pont a fő téma. Érdemes tehát összebarátkozni a hisztogrammal, színpadi visszér fotó színpad előtt sokszor többet le lehet olvasni róla, mint a kicsi, nem éppen színhű LCD kijelzőről. Túlságosan talán nem érdemes belefolyni ebbe a témába, de egy egyszerű példa talán elmagyaráz mindent. Erre az emberi látás karakterisztikája miatt van szükség, a szemben lévő színérzékeny csapok nagy része a zöldessárga színre a legérzékenyebb.
Nekünk viszont a színpadon bizony sokszor előfordul, hogy szinte teljesen monokróm világítás adott, s abból kell dolgozni. De ez csak az egyik probléma. Hogy miért? Nézzünk egy példát.
Péter Szabó Szilvia elárulta, hogyan érzi magát a műtétje után
A mellékelt kép erős vöröses fényben készült. Mint látszik a háttéren ha lehet annak nevezni a sötétségeterőteljesen bele kellett nyúlni a fénymérésbe, így is a kiégés határán van az arc. No igen, a vörös fények megtették hatásukat. A kékben szinte semmi információ, a zöldekben elég sok árnyalat figyelhető meg, de a világosságinformáció jó nagy szelete a vörös szűrőkkel ellátott pixelekre korlátozódik. Így hát már el is dobtuk az információ negyedét, ami mindenképpen érezteti hatását élességben és részletességben majd a kész képen.
Ugyanez figyelhető meg a kék fénynél is, csak akkor a vörös szűrővel ellátott pixelek maradnak ki szinte teljesen a képalkotásból.
Visszérrel műtötték Péter Szabó Szilvit
Zöldes vagy sárgás fényeknél viszont elég egyenletesen osztoznak meg a színszűrők, meg ugye eleve a zöldek vannak jókora többségben. Az AF buktatói Mielőtt a fényképezőt a fejünk fölött lóbálva fenyegető tekintettel robognánk a fénytechnikusok felé, gondoljuk át, hogy pont a sok szín - és főleg a monokromatikus színek kavalkádja - adja meg az előadás hangulatát, bár kétségtelen, hogy legkönnyebben zöldes-sárgás fényeknél lehet dolgozni.
Ez a technikai probléma azért is lett leírva, hogy kerek legyen a fénymérés-probléma, és továbbléphessük az autofókusz buktatóira. Színpadi körülmények között az erőteljes és karakteres világítás miatt azt hinné a fotós, hogy könnyű dolga lesz az autofókusz továbbiakban: AF rendszernek.
Ön melyik visszér problémától szenved? Magyarország lakosságának százalékát érinti a visszérbetegség.
Sajnos nem. Az előbb taglalt monokróm, erős világítás eléggé elnyomja az arcokon a részleteket, nincs mibe kapaszkodnia az AF rendszernek. Ezen kívül a kompakt fényképezőgépeknél található kontraszt alapú AF rendszer nem a sebességéről híres, és könnyen meglehet, hogy az élességállítás ideje alatt megváltoznak a fényviszonyok, esetleg a kiszemelt színpadi visszér fotó nem is kap megvilágítást.
A tükörreflexes fényképezőknél használatos fáziskülönbségen alapuló AF sokkal-sokkal gyorsabb ugyan, de az AF mezők nagy része csak egy irányban érzékeny, így könnyen előfordulhat, hogy a dSLR digitális tükörreflexes fényképezőgép csak keresi az élességet, de nem találja.
Erre az esetre is lett kifejlesztve a keresztirányú AF mezőt is tartalmazó AF rendszer, ami már függőleges és vízszintes irányban is képes érzékelni a kontrasztkülönbséget. Sajnos a legtöbb fényképezőben csak a középső érzékelő működik ezen az elven, így rossz fényviszonyok között kénytelenek vagyunk ezt a mezőt használni, majd a rögzített élességű AF-Lock képet átkomponálni. Könnyen belátható, hogy ez a módszer mennyire használható mondjuk egy színpadi visszér fotó szinte sehogy.
Ha már táncról és mozgásról van szó: a fényképezőkben általában megtalálható az egyszeri élességállítás mellett a folyamatos élességállítás, amikor az aktuális AF mezőt a célponton tartva vagy több AF mező közül a gép algoritmusára bízva a választást próbálhatjuk a mozgó személyt élesen lefotózni.
A fentebb említett fényviszonyokat figyelembe véve még nehezebb dolga van az AF színpadi visszér fotó, s bevallom, én nem szoktam erőltetni a folyamatos élességállítást. Gyors reflexekkel, jó fényeket kifogva anélkül is meg lehet csinálni a képet, a kompakt fényképezőkön lévő folyamatos élességállítás pedig már nappali, kültéri fényeknél is elég szenvedősen dolgozik, jobb, ha ilyenkor elfelejtjük.
Természetesen a tükrös gép az AF rendszere miatt itt színpadi visszér fotó előnyösebb. Képstabi, állvány és fényerős objektívek Félretéve az autófókusz nehézségeket, foglalkozzunk egy kicsit a záridővel.
