A tromboembólia visszér, Hányszorosára emeli a visszérbetegség a trombózis-rizikót?

A visszerek műtéti kezelésével a fekélyek kialakulásának konkrét kiváltó oka szüntethető meg, így teljes biztonsággal elkerülhető a lábszársebek későbbi kiújulása. A vénás trombózisok alapesetben nem igényelnek sebészeti kezelést, de amikor a végtag megmentése a cél, akkor műtéti beavatkozásra is szükség lehet.

Hányszorosára emeli a visszérbetegség a trombózis-rizikót?

A lábszárfekélyek leggyakoribb okának megszüntetése rádiófrekvenciás visszérműtéttel A lábszárfekélyek az esetek mintegy háromnegyedében a hosszabb ideje kezeletlen a tromboembólia visszér miatt jelennek meg: a szív felé áramló vér pangani kezd a a tromboembólia visszér a vénabillentyűk elégtelen működése miatt.

Ezek a billentyűk csak egy irányba nyílnak, és a szív irányába terelik a vért; amennyiben a vénabillentyűk károsodnak, a vér áramlása lelassul, a vér pedig pangani kezd a vénákban. A vér ezt követően a pangó vénát körülvevő szövetekbe juthat, ami a szövetek károsodásához majd idővel lábszárfekély kialakulásához vezethet. A vénás eredetű lábszárfekélyek kialakulásának esélyeit többféle a tromboembólia visszér tényező is növeli: mélyvénás trombózis amikor a vérrög a láb mélyvénáiban alakul ki túlsúly mozgáshiány olyan munkahely, ahol több órát kell egyfolytában állva tölteni A vénás eredetű lábszárfekélyek jelentősen különböznek a cukorbetegek nem gyógyuló sebeitől abban, hogy jóval könnyebben kezelhetőek: bár többnyire csak lassan gyógyulnak, a vénák rádiófrekvenciás sebészeti kezelésével teljes mértékben meg lehet előzni, hogy ismét kiújuljanak.

Mikor keressük fel az orvost? A vénás eredetű lábszárfekélyek első jele a bőr sötétvöröses vagy bíborszínű elváltozása azokon a területeken, ahol a vér szivárogni kezdett a vénából.

Borsi-Lieber Katalin A mélyen fekvő vénákban, leggyakrabban a lábszár, comb és medence vénáiban kialakuló vérrög esetén beszélünk mélyvénás trombózisról.

A bőr krém-gél visszér ellen a területeken viszketőssé és szárazzá is válhat.

Ha ebben a stádiumban semmilyen kezelés nem történik, akkor idővel kialakul a lábszárfekély, amely a láb feldagadásával és fájdalommal jár együtt.

Érdemes emiatt már a korai tünetek jelentkezése esetén felkeresni egy érsebész szakorvost, aki a kezdődő tünetek megszüntetésével majd szükség esetén az elégtelenül funkcionáló vénák rádiófrekvenciás sebészeti kezelésével elejét veszi annak, hogy a fekélyek később újra kialakuljanak és egyre súlyosabbá váljanak.

Abban az esetben, ha a lábszáron kialakult fekély elfertőződik, a seb kellemetlen szagúvá válhat és elgennyesedhet.

Az újonnan kialakult és kisebb méretű fekélyek gyógyítása jóval könnyebb, mint a régebben jelenlevőké, ezért akkor is érdemes minél hamarabb orvoshoz fordulni, ha a tromboembólia visszér fekély már megjelent.

Az orvosi vizsgálat során egyes esetekben Doppler-mélyvénás ultrahangos vizsgálatra is szükség lehet a fekélyek pontos eredetének tisztázása érdekében.

A lábszárfekélyek rádiófrekvenciás sebészeti kezelése A lábszárfekély kezelése kezdetben a fájdalom csökkentésére, majd a gyógyulási folyamat felgyorsítására irányul. A kezelés részeként a beteg antibiotikumot is kaphat, amennyiben bakteriális eredetű fertőzés jelei mutatkoznak.

Minden esetben kötelező a rugalmas pólya vagy a kompressziós harisnya viselése, amivel csökkenthető a láb duzzanata, az ödéma. A rádiófrekvenciás visszérműtétre a legtöbb esetben azt követően kerülhet sor, hogy a lábszárfekély már begyógyult. Egyes esetekben, amikor a fekély már előrehaladott volt és ezért csak igen nehezen gyógyul, a műtétre a fekélyek jelenléte mellett is elvégezhető.

A tágult visszerek veszélyei

A rádiófrekvenciás visszérműtét alapvető feltétele az ép mélyvénás keringés, amelynek igazolásához mélyvénás duplex — Doppler ultrahang-vizsgálat szükséges. Az előzetes ambuláns protokoll része az EKG-vizsgálat, a különféle laboratóriumi paraméterek ellenőrzése és a mellkas röntgen, valamint az aneszteziológiai kockázatfelmérés.

A kezelés ambuláns sebészeti beavatkozásként történik: a beteg a műtét után néhány órával kísérővel távozhat, amennyiben panaszmentes. Esetismertetés Visszérműtét előtt a páciensnek fél éve lábszárfekélye volt, amit sikeres konzervatív kezezés után megoperáltunk.

A második kép a műtét után három héttel készült. Trombózisok kezelése A felületi és a mélyvénás trombózisok kezelése a legtöbb esetben egyaránt megoldható gyógyszeres kezeléssel ez éppen annyira hatékony, mintha műtenék az eretígy általában nincs szükség érsebészeti beavatkozásra.

Kivételes esetekben azonban mégis szükség lehet rá, hogy a trombózis által érintett vénákat érsebészeti úton kezeljék: ezek azok az esetek, amikor végtag a súlyos duzzanat következtében veszélybe kerül, vagyis megmentése a cél. Érsebészeti beavatkozásra a trombózist követően kerülhet inkább sor, hiszen a tromboembólia visszér idővel a vérrög által érintett végtag visszeressége is kialakulhat.

A felületi vénák ezekben az esetekben sem mindig operálhatóak, a kialakult vérrög ugyanis néha nem szívódik fel. Abban az esetben viszont, ha ez megtörténik és a vér akadálytalanul a tromboembólia visszér a szív felé, akkor már operálható lehet az érintett felületes véna.

Ezek az erek jellemzően a mélyvénák, és ilyenkor mindig az érsebész szakorvos feladata eldönteni — ultrahangos vizsgálatot követően — hogy lehetőség adódik-e az operációra vagy sem.

Abban az esetben, ha a visszeresség miatt már lábszárfekély is kialakult, akkor nagyon fontos, hogy a beteg kompressziós harisnyát is viseljen: erre azért van szükség, mert a visszeresség és a lábszárfekély gyógyszeres úton történő kezelése nem nevezhető ideális megoldásnak: léteznek ugyan vénaprotektív gyógyszerek, ezek azonban nagyon drágák és tabletták elhanyagolták a visszér tudják megakadályozni a fekély kilalakulását.

A trombózis kezelése gyógyszeres úton Fontos tudni, hogy a trombózisok nem minden esetben okoznak tüneteket: ez fordul elő például akkor, ha a vérrög a lábszárban futó 6 kisebb, nagyjából fél centiméter vastagságú véna valamelyikében alakult ki.

Lábszárfekélyek, trombózisok gyógyítása

A trombózis ilyenkor teljesen tünetmentesen zajlik, és esetleg csak egy enyhébb lábfájdalom vagy minimális duzzanat kíséri, ami miatt az érintettek nem fordulnak orvoshoz. Az itt megjelent vérrögök a kialakulásuk a tromboembólia visszér napban még igen lazák, így könnyen elsodródhatnak a tüdőembóliát okozva.

A láb bedagadása jellemzően akkor fordul elő, ha a vérrög nem az említett hat kisebb véna valamelyikében, hanem egy vastagabb, jellemzően a térdhajlat egyik vénájában vagy a combban található egyik mélyvénában a tromboembólia visszér ki a láb jelentős duzzanata főleg ebben az utóbbi esetben az igazán jellemző. A beteg ilyenkor már jellemzően eljut az orvoshoz, ahol ultrahangos vizsgálattal diagnosztizálható a tromboembólia visszér trombózis.

A diagnózist követően vérhígító gyógyszerek kerülnek felírásra, amellyel elkerülhető az újabb vérrögök kialakulása. Ezt jellemzően fél-egy évig kell szednie a betegnek, ha pedig már tüdőembólia is kialakult, akkor a gyógyszereket több éven keresztül, esetleg a páciens élete végéig szednie kell.

Mélyvénás trombózis - Egyre több fiatalra is veszélyes

A trombózishajlam szűrése Abban az esetben, ha a családban már több trombózisos eset is előfordult, érdemes elvégeztetni az öröklődő trombózishajlam genetikai szűrővizsgálatát.

A tromboembóliás betegségek százalékáért ezek az öröklött tényezők felelősek. Magyarországon az elsők között a legmodernebb rádiófrekvenciás és ragasztásos technikával végezzük a visszérműtéteket, helyi a tromboembólia visszér vágás és altatás, vagy gerincérzéstelenítés nélkül.

Műtét után 3 nappal a páciens munkaképes.

Kompressziós harisnya: trombózis után-szükséges a viselése? A lakosság mintegy negyede a visszeresség problémájával küzd. Amellett, hogy a visszeresség a vénás fekélyek kialakulásának egyik gyakori oka, a vénás keringés zavarai egyéb, súlyos megbetegedések kockázatát is fokozzák. Egymástól független, kínai és német betegek bevonásával végzett vizsgálatok eredményei mutatnak rá arra, hogy a visszeresség a mélyvénás trombózis, a tüdőembólia és a perifériás artériás betegség emelkedett kockázatával hozható kapcsolatba.